El valék tűnve. Ugyanis Ketteske bölcsis lett, tehát beszoktatás ezerrel: gondozónéni, új játékok, új gyerekek, új falak. Sírdogáló gyerek, bujdosva majdnem-síró anyuka. És idegenben evészet: új ízek, új asztal, új kanál. Kardinális kérdés volt, hogy eszik-e önállóan? És, hogy hogyan? És olyan…

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan eljön az az idő, amikor a baba már nem engedi etetni magát. De persze eszik rendesen, csak önállóan. Bár ez a mutatvány még nem megy olyan ügyesen és több kerül a ruhára, földre, falra, mint a pociba. Nálunk Bogi épp ott tart, hogy semmit nem hajlandó más kezéből…